(A cikk 2000-ben írodott.)
Mondhatni nem kis „cikk” írási tapasztalattal kezdek bele mondandómba, mellyel kezdő vasútmodellezéssel foglalkozni kívánó halandókat, szeretnék segíteni döntésükben, hogy melyik méretarányban gondolkozzanak! (Sajnos, ha a piaci helyzetet vizsgálják Nekik is egyértelművé, válik). S, hogy miért is írom le mindezt? Mindjárt megérti kedves olvasó.
Annak idején úgy 10 évvel ezelőtt megjelent a bátyámnak egy írása a GURU számítástechnikai magazinban ATARI kontra Commodore AMIGA címmel, ami nagy port kavart akkor számítástechnikai körökben! Én sem, hagytam ki egyetlen fórumot, sem ahol vitatkozni tudtam vele, mert Ő az ATARI gépet hozta ki győztesen, ami az én Amigás mivoltomnak nagyon nehezen bevehető falat volt. Nos, hogy miért is untatom ezzel a kedves olvasót? Mert akkor amellett írtam, ami az enyém volt és teljes meggyőződésem, hogy jobb, volt. Azért is választottam azt a márkát vásárlás céljából.
Ezzel nagyjából eljutottam mondandóm céljához, mert most nagyon fordított az eset! Annak idején a 80-as években a Berliner TT Bahnent kezdtem gyűjteni. Szüleimtől kisebb koromban Märklin H0-ás méretéből kaptam 2 mozdonyt és 8 vagont némi sínrendszert. Az később a 80-as években elérhetetlen volt számomra „árbelileg”. Vizsgáltam a PIKO H0-ás termékeit, de nekem nem nagyon nyerték meg tetszésemet (elnézést minden PIKOs-tól ez csak az én véleményem). Így döntöttem annak idején TT méretarány mellett. Gondolkodtam, hogy leírjam, de kedves döntés előtt álló olvasónak talán, csak így válik egyértelművé, hogy nehezen írok az én méretarányom ellen, de több mint 50 mozdonyból (BTTB, Tillig, Roco), 400 feletti vagonból (mint előző), és 100 körüli házból (Mamos, Vero, Faller, Auhagen, Kibri) rendelkezem TT méretarányban. Ez annak idején egyáltalán nem számított nagy dolognak, mert 1 vagon 33-62,- Ft, egy Mozdony pedig 160-350,- Ft-ba került. Tehát tényleg és őszintén nem dicsekvésből írtam le ezt, hanem talán így mindenki számára egyértelművé válik, hogy nagyon nehezen és fájó szívvel írom le, hogy ha abszolút most kezdesz gyűjteni akkor NE a TT méretarányt válaszd.
Indoklás:
Tillig: 02561 BR 120
1./ Ár (és ár, ár, ár…). Megértjük a Német egyesüléssel járó áremelkedéseket a Berliner TT Bahnent felvásárló Tillig (úr ill.) gyár személyében. Az kell + felzárkózni is…. na de lehagyni árban mindenkit??? Ez most, hogy van? Hogy még érthetőbb legyek. Hogy van az, hogy a Tillig cég BR 120-asát 6 kerékpárral csak menetirány szerinti fehér (sárga) világítással stb. 32.000,- Ft-ért lehet kapni, még a ROCO első TT mozdonyát a BR132 ill. 232, kicsit
ROCO: 36200 BR130/232
nagyobb (nem mintha számítana csak összehasonlításként) ugyanúgy 6 kerékpárral menetirány szerinti első+ hátsó piros világítással 21.000,- Ft-ért lehet kapni. (A szebb kivitelről és a jobb menettulajdonságról, Digitális foglaltról már nem is beszélve).
(Szándékosan nem a BTTB BR130-asával hasonlítottam össze, mert azt már nem gyártják és így nincs is új ára.)
Tillig: 02210 BR81
Ha már itt tarunk csak tájékoztatásul: Zeüke cég által a 60-as években kifejlesztett BR81-es (2210 tip.sz.) modelljét ma is gyártja a Tillig. Akkori technikának köszönhetően még nem tudták beletenni a világítást. (Tilligék a mai napig sem).
ROCO: 36000 BR80
Vajon miért van az, hogy a ROCO közel ugyan azért az árért 1,3 cm-rel kisebb BR80-as modelljébe be tudta tenni a világítást és a Digit foglalatot is? Félreértés ne essék, nem ócsárolom a BR81-est, csak talán az árának akár az 50%-nak kellene lennie a mostanihoz képest, ha már sokat nem változtattak a régen kidolgozott modellen a motoron kívül. Vannak más gyártók is TT méretarányban pl. Jatt szintén megfizethetetlen áron (világítás csak pár mozdonyába „fért” bele, tudom nem ez az elsődleges, csak akkor miért 40-80.000,- Ft az ára?) Pl. eme dízelmozdonyának Magyarországon fellelt ára 44.000,- Ft. Hasonlítsuk, csak össze a Roco-val.
Jatt: 10610 BR 106
(Én nem vagyok lenyűgözve a Jatt modellek kivitelétől, az ára pedig súrolja a nevetségest)
P.M.T.: 60501 BR89
Hát igen van még a P.M.T. szintén mint a Jatt drága és még a minősége sem lenyűgöző. Mai napon fellelt (kapható, nem csak rendelhető) BR89-es ára 48.000,- Ft. Hát kérem akkor még a Tillig is jobb a pont 48.000,- Ft-ért vásárolható a BR52-es modelljét tessék összehasonlítani:
Tillig: 02270 BR52
Vannak még TT gyártók mint a Kato vagonok terén a KPA, a külföldön fellelhető áraik nem is vészesek, de itteni forrást én nem tudok. H0-ás méretben találtam 8-9.000,- Ft-ért is új mozdonyokat (jó a minőségük nem nyűgözött le, de olyan rosszak sem voltak sőt ár-teljesítmény arányában elfogadhatóak), használtat pedig 4.000,- Ft-ért. Nem akarok messzire menni, de a fent említett ROCO gyár H0-ás és kisebb mértékben N-es méretben gyárt főképpen, gyönyörű és széles termékskálája van és az árai is elfogadhatóak. Egymás mellett láttam egy boltban új (Tillig által gyártott) TT-s BR218-as dízelmozdonyt 32.000,- Ft-ért, és egy N-est 23.000,- Ft-ért. Ez a közel 30%-os különbség nehezen emészthető főleg azért, mert minél kisebb annál drágább ugye.?
2./ Csá MÁV. Na igen. Előbb felsorolt márkák a Tilligen kívül nem tekinthetnek olyan régi múltra (TT méretben) mint Zeüke később Berliner TT Bahnent felvásárolt Tillig. Egyenlőre nincsenek Magyar MÁV mozdonyaik, vagonjaik. De már Tilligéknek sincsenek. Hogy miért? Mert likvidálták őket gyártmánylistájukról. Igen BTTB gyártott Magyar M61-es Nohabot. Ez ugyan koprodukció volt a VEB Plastspielwaren Berlin vállalattal (ez igaz az összes BTTB által gyártott Nohabra: MY, SNCB204, M61). Így sajnos tudomásul kell vennünk, hogy talán licensz-jogi talán egyéb problémák miatt a mai napon nem gyártanak a TT-hez Nohabot. Ok megértjük, de vajon az összes MÁV vagont mind teher mind személy (ez pl. nagyon szép modellje volt a BTTB-nek a kék színével) vajon milyen megfontolásból kellett likvidálni? Pl. CSD-van. Nem vagyok az a veregessük a mellünket Magyar mivoltunkkal, még a nevem is echte Német, sőt az egész famíliám szüleimen kívül kint él Németországban. Ha nem gyártottak volna soha akkor megérteném, de hát kérem ugyanazon a vagon öntésen megy át mint a többi és már megvannak a kidolgozott sablonok (+egyebek) a festéséhez is. Túl kicsi a felvásárló piac? Akkor a Roco miért gyártja H0-ás méretben a MÁV-os vagonokat? Szerintem az eladási statisztikákat a kisebb terepasztallal rendelkezők vezetik, hiszen ők vannak többségben. A most kezdők Magyarországon, ha vesznek 2 mozdonyt és hozzá megfelelő számú vagonokat, akkor lehet, ha meglátnak egy MÁV-os szerelvényt akkor azzal kezdik, sőt lehet, hogy csak azért döntenek egy méret, vagy egy márka mellett. Nos, ha igen akkor megint csak ellehet felejteni az 1:120-as méretet. Egyedül a Magyar gyártmányú Deák V43-as modellje áll rendelkezésre TT méretben 45-55.000,- Ft-os áron. (No comment)
3./ Szaklapok. TT Kurier (32 oldalas), TT Jurnal. Ennyi. Néha fellelhető a MIBA-tól a Modell Eisen Bahnen-ig 1-1 oldalon TT-vel foglalkozó rész is, de inkább H0. Na ez utóbbihoz kb. tízen egynéhány színvonalas újság lelhető fel. N méretarányban sem olyan rossz a helyzet mit TT-ben, mert fenti újságok mindegyike több oldalon foglalkozik N-el, mit TT-vel&
4./ Gyártók. Mint előző. Ez szorosan kapcsolódik az 1. pontban leírtakkal. Több gyártó közül, ha lehet válogatni, találunk olcsóbbat és, ha valamelyikük nagyon elszalad árban és a minősége sem jobb az biztosan hoppon marad. Ez a több gyártó H0-ás méretben nem csak magára a szerelvényekre, sínrendszerekre vonatkozik. Az utolsó kiegészítőig igaz. Modell házakban szintén beszállt a TT-s piacra a Faller is, de a 200 oldalas katalógusukban kerek 2 oldal vonatkozik a TT-re (pont mint a Roco 2000-es katalógusa). Vollmer és még sokan mások még nem is foglalkoznak vele. H0-viszont mindenki garmadával gyárt, „ezeréves” múltra visszatekintve akár. A 80-as években a Mamos és a VERO cég gyártott házakat TT-hez, mely cégeket felvásárolta a ma is működő Auhagen. Ezért természetesen ezen cégnek van a legnagyobb palettája TT-mértű házak terén. (Bár elég sok közösített háza, van amit mind TT, mind H0-hoz egyaránt javasol. Ezt sokan nem szeretik pedig némi logika van benne pl. ha vesszük a budapesti pályaudvarokat –pályaudvart pont nem ajánl közösítettet- akkor egy kicsit elnagyoltak, vagy, ha azt vesszük, hogy a mai szokásos belmagasság egy házban 2,60m és szerkezettel együtt is 2,8X, még egy belvárosi háznál nem ritka a 3,80-4m-es belmagasság a födém szerkezete is min 40-60 cm-ig terjed. Ablakok mérete szintén lehet különböző). Az Auhagen Régen is szép modelleket gyártott, most is, és nem is akarom lehúzni, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért nem egy Faller-Pola, Vollmer minőség, csak az ára ugyanaz. Nos, ha valaki azt mondja most már elég ebből a mindennel elégedetlen figurából, már nem is hiszek el neki semmit, akkor álljon most itt egy kép egy Auhagen (amúgy szép) ház-makettről melyet nem én raktam össze, hanem maga az Auhagen cég tesz rá a makett dobozára, sőt a katalógusában is ez a kép szerepel. Tessék csak nézni a függőleges illesztést
Auhagen 12249 Eckhaus (sarokház)
Figurák, fák, és egyéb terepépítési dolgokban elviselhető a helyzet, igaz itt is többségében H0-hoz gyártanak, de sok minden használható a TT-hez is. Ha veszzük pl. a Noch termékeit, normális árban elfogadható palettát kínál még akár külön TT-hez is
Autók: Itt is hasonló a helyzet H0-ás sok cég, sokféle termék és természetesen árakban is lehet tallózni. Előttem van pl. Rietze német cég által gyártott Audi S2 H0-ás még a jelvényben lévő karikák is meg vannak rajzolva! Hát ha már itt tarunk az általam eddig dicsfényben emlegetett Roco cég autómodelljei a katalógusban feltüntetett kép ellenére a lámpái nincsenek megrajzolva. Kicsit mókásan néznek ki, de az ára megint csak a Tilligéhez képest jóval kedvezőbb 1000,- Ft alatt van db-ja.
Kép a valóságban – Kép a katalógusban
Kép a valóságban – Kép a katalógusból
Összegezve az autók terén nem az ár ami igazán rossz, hanem a termékskála. Hiába gyárt a S.E.S, Gabor, Tillig, Roco és egyébb cégek, lehet kapni IFA-t, Wartburgot, Barkast, Multicart, Matadort, VW bogarat, VW T4 Transporter, és egy régi típusú teherautót, különböző színekben, feliratokkal. Kicsit úgy fest mint egy régi Román felvételen az utakon lehetett látni Dachiát, Arot és Dachiát és Da….. és.. hát mást nem nagyon.
– Klettner Roland-
(2000)